Letoltam ez első igazi komoly 3 gyerekre vigyázós, könyvtári előadásra kocsival gyerekeket hurcolós, reggeliztetős-ebédeltetős-vacsora csinálós napomat. Puzzle, könyvek, úszás, pakolás, pelenkázás, figyelj rám, ne menj oda, hagyd abba, ne játsz az étellel, fogd a kezem, húzd le a vécét, moss kezet...... Azért élveztem. Az első utamon okaztam kisebb kárt a kocsiban, ma viszont ügyes voltam, megálltam a vasúti sorompónál, indexeltem kanyarodásnál, balra előre beparkoltam, persze csak olyan helyre, ahol nem állt mellettem senki egyik oldalon se. Előadás lement, gyerekek besütiztek, nyomás haza és még a garázsba is sikerült úgy beparkolni, hogy apuka is befért mellém.
Érzem a vállveregető pillantásotokon [képzavar] az elismerést! :O)
Szóval a hosszú napnak vége, most hallgatom a {Wandita-Orsi-Ágika-Peti}-től kapott CD-t, amitől igen jó kedvem kerekedett! Itt most ünnepélyesen megemlitem a SzeTomit, mert panaszkodik, hogy nem ismeri az embereket, akikről irok - na most jól Ti sem ismeritek őt! Pedig van egy Lucky Púpja, szóval tuti meg akarnátok ismerkedni vele.. :D
Holnap megyek igényelni Social Securuty Numbert, ami azért number, mert ahhoz kell, hogy ember számba vegyenek. Utána lehet bankkártyám meg minden. Kezdek beépülni. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.