mindenkiBEUSA - USAmindenkibe

1.00 A játék céljai.

1.01 A baseball két egyenként kilenc játékosból álló, vezetőedző irányítása alatt levő csapatok közötti, zárt pályán e szabályok szerint, egy vagy több bíró bíráskodása mellett játszott játék.

1.02 Mindkét csapatnak a győzelem a célja, úgy hogy több pontot szerez mint az ellenfél.

1.03 A mérkőzés győztese az a csapat lesz, amely e szabályok szerint, a nagyobb számú pontot szerzi egy lejátszottnak számító mérkőzés befejeztével.

1.04 A JÁTÉKTÉR. A pályát az alábbi útmutatások alapján kell lefektetni, az 1. és 2. ábrák kiegészítésével.

A belső pálya (infield) egy 90 láb (27,43 m) oldalhosszúságú négyzet. A külső pálya (outfield) a négyzet két oldalának meghosszabbításával kapott két alapvonal (foul line) közötti terület, mint az 1. ábrán látható. A távolság a hazai base‑től (home base) a legközelebbi kerítésig, lelátóig vagy más akadályig az érvényes területen legalább 250 lábnak (76,20 m) kell lennie. 320 vagy több lábnyi (97,54 m) távolság az alapvonalak mentén, és 400 vagy több láb (121,92 m) a középkülső pálya felé ajánlatos. A belső pályát úgy kell szintezni, hogy a base vonalak és a hazai tányér (home plate) egy szintben legyenek. A dobógumi (pitcher’s plate) 10 hüvelykkel (25,4 cm) legyen a hazai tányér szintje felett. A lejtés mértéke egy 6 hüvelykkel (15,2 cm) a dobógumi előtti ponttól egy hazai tányér felé 6 lábra (183 cm) levő pontig 1 hüvelyk legyen 1 láb távolságonként, és az ilyen lejtési fokozatnak egységesnek kell lennie. A belső és külső pálya, a határvonalakat is beleértve az érvényes terület és minden más terület érvénytelen terület.......

Forrás: www.rascals.hu/baseball_rules.doc‎

Végy egy lassú folyású sekély folyót, végy egy hatalmas gumibelsőt és pár lelkes ifjút, akik a traktorbelsőben ülve végigcsorognak a csermelyen. Na ma egy ilyet toltunk - eszméletlen jó volt. Másfél óra sodródás, napsütés, tiszta víz, fák, madarak, halak, a segged meg beleér a jéghideg vízbe. Elég jó móka. Itt tyúbingnak hívják, de Kupsza Gabi magyarítása alapján maradunk a Paraszt ®afting kifejezésnél ;)

Ami még a hétvégén fontos volt Bob Dylanen kívül, az a francia barackos süti, amit én még egy kis áfonyával is megspékeltem, mivel voltunk egy szedd magad gyümölcsfarmon, ahol vettünk egy doboz friss hatalmas szemű zamatos áfonyát.
A hogycsinálásról bővebben itt:

http://www.life.hu/hogyanlegyekjono/20130716-hogyan-legyek-jo-no-francia-edesseg-a-clafoutis.html

Tegnap este elmentünk egy AmericanaramA Festival of Music nevezetű nagy rock fesztiválra, ahol maga Bob Dylan volt a fő attrakció. Hogy borzoljam a kedélyeket: ingyenjeggyel mentünk - bocsi.
Mondjuk 11 dollár (~2600 Ft) volt egy korsó sör.

Érdekesség, hogy az emberek nem állnak és tombolnak, hanem hoznak magukkal egy úgynevezett folding chairt, magyarul kempingszéket, amiben aztán végig ücsörgik a koncertet. Hát lássuk be, nem egy lázadó-tomboló Woodstock hangulat. Bár permanens fűszag az volt..

Mi kempingszék helyett egy függetlenség napjáról megmaradt cuccok kiárusításán szerzett 7 dolláros pikniktakarón nyomultunk. Piros-fehér-kék csíkoson, természetesen. 

Amikor a diákok szülei 45-60.000 dollárt fizetnek ki egy egyetemi évért, akkor a dolgok valahogy máshogy alakulnak az iskolaválasztás tekintetében, mint az otthoni majdnem ingyenes rendszerben.Olyannyira máshogy, hogy a témának akár egy szakdolgozatot vagy hosszabb tudományos értekezést is szentelni lehetne.

Az egyetemek elkezdenek versenyezni a diákokért, na meg a szüleikért, azaz a szüleik pénzéért. Anyuka-apuka hóna alá kapja  az ő porontyát és körbejárják a lehetséges iskolákat. Az iskolák pedig nagyon tepernek, hogy őket válasszák. Info sessions és guided tours meg ingyen toll és mappa és vizes palack - persze szép nagy egyetemi logóval, hogy majd otthon is emlékezz milyen jó is volt ott. 

A diák jelentkezik aztán az iskola szépen kiszűri a gazdag gyerekekből az okosnak vagy tehetségesnek tűnőket. Na nem ám csak a tanulmányok és vizsgák alapján. Na nem. Esszék vannak és személyes interjú, hogy meg tudd mutatni ki is vagy, ők meg kiderítik, hogy alkalmas vagy-e arra a pályára. Időigényes folyamat, de az ötlet nem rossz.

Aztán persze ugyanúgy végigisszák a 4 évet, mint bármelyik magyar egyetemista vagy főiskolás. Csak közben az a szülőknek belekerül egy cirka 40 millió forintba.

Tanulság nincs. Csak érdekességképp mesélem, mert tegnap voltam egy ilyen egyetemi tájékoztatón. 
Azért mindenkinek ajánlom, hogy kezdje el értékelni, hogy otthon olcsón kap minőségi oktatást. 

Tegnap Rochesterben jártunk, meglátogatni a rég nem látott barátokat és elbúcsúzni Kadertől, aki egy évre visszamegy Afrikába.
Robyn, Margó és Kader (a találkozás sorrendjében) mindhárman olyan emberek, akikkel fantasztikus érzés találkozni. Hogy nekem egy napra jutott három ilyen találkozás... Boldog ember vagyok!

Képek alább.

Beletelt vagy két hétbe, mire blogképes állapotba kerültem. Legyen az, hogy a főbb eseményeket összefoglalom vázlatpontokban:

• Késett a gépem, rohantam az átszállásnál, szétszedtek a határon, törölték a járatomat, aztán mégse törölték, végül időben, egészségben-boldogságban megérkeztem Albanyba
• Egy hétig azt sem tudtam merre van előre - ez a 6 óra időeltolódás földhöz vágott
• Július 4-én hatalmas tűzijátékkal ünnepeltünk - az amcsik a függetlenség napját, én az előrehozott augusztus 20-át
• Fogyott némi hamburger, kóla, steak, sült krumpli, homár, rák. lazac plusz egy kis helyi rizling meg egy csomó rum
• Máris van 3 pár új cipőm (még nem léptem velük pocsolyába)
• Láttam a Gru 2-t és még egy jópár filmet
• YMCA-be járok
• Volt egy szemgyulladásom, amit a biztosító pénzén kikezeltettem
• Főztem csirkepörköltet
• Ellopták a ház oldalának támasztott biciklimet 

Ismét USA, ismét NY. Csak most egy kicsivel jobbra.
Úgy határoztam újraélesztem a régi blogot. Van itt egy két mulatságos bejegyzés, dehát a múltat vállani kell.
A sor fintora, hogy az utolsó bejegyzésben pont egy barátnőmet vártam, Yuliyát. Ő sajnos azóta egy szerencsétlen autóbalesetben meghalt, azaz egy járdára hajtó autós elgázolta.
Nem egy vidám kezdet, de úgy érzem meg kell említenem. A hír: ITT

Vigyázzatok magatokra és közlekedjetek óvatosan!

A blog bizony keretes szerkezetű. Mert már megint ez az egyszerű dal.. Iszom a cherry-s narancslét, vajas zsemlét majszolok, Tankcsapdát hallgatok, várom a barátnőmet, hogy menjünk bulizni. A szerelem nekem nem a május, de attól még úgy gondolom, hogy az élet szép! :O)

és akkor a nóta:

mert World Cup és mert nagyon szeretem ezt a két afrikai jómadarat, aki Kader meg Babacar..

Igen bizony gyerekek, az idő így elszaladt, 4 hét múlva ilyenkor már együtt fogjuk fogyasztani (nem az első) fröccsünket! Július 8-án érkezem, mindenki várjon haza izgatottan :O)
Addig meg élvezem a hátra levő 2 dolgozós és 2 láblógatós hetet. Hogy 'amúgy mi van velem', azt majd személyesen elmesélem ;)
Amúgy meg internesönel metááááál \m/

Van az az élethelyzet, amikor a vágyott otthon melegségét leginkább egy kis cefreszag idézi meg. Ilyen volt ez a mai délelőtt is a pillangóházban. A gyönyörű állatok repkednek én meg áhitatos arccal állok a félig rohadt gyümölcsök mellett. Apropó, most akkor lehet otthon pálinkát főzni? Vagy csak kampányfogás volt? Amúgy pont a héten mondtam, mondhatni panaszoltam Máténak, hogy lassan 10 hónapja nem éreztem trágyaszagot. Hazaérve megkérem Kovács Jánost, hogy 4 napig ganyézzon :O)

A takarítónő bébiszitteréről meg csak annyit, hogy van neki...

Ákos csinált egy új klippet. Bánfalvi Sanyisat. Miközben ezerrel tanulmányozom a TOEFL IBT szóbeli mintakérdéseit, azért jut időm minden nap meghallgatni ezt a nótát. Úgy negyvenszer :O)
Az 'otthon sehol nem vagyok' téma amúgy is aktuális, kevesebb, mint 3 hónap, és megérkezem Ferihegyre. Lehet izzítani a lyukasztógépet és csinálni a konfettit! Meg gyűjteni a repiszeszeket a bulimra ;) Július 10-én ugyanis mulatunk! Samsungos buli lesz: Everyone's invited. Na azért nem. (még mielőtt Gergelnek eszébe jutna 'valaki'..) Hazamegyek és 2 hétig csak pacalon meg csirkeláb levesen fogok élni, túrórudit eszem mákostésztával és Borsodi sört iszom pálinkával, Hubertussal, Unicummal és baracklével meg citromos Dreherrel. És Nógrádi sós ropogóst majszolok zsíroskenyér-kovi ubi-kisfröccs kombinációval.. Ezt tervezem! \m/
De ez még messze van, addig le kell vizsgázni, be kell fejezni a sulit, dolgozni kell 70 napot, el kell utazni Torontóba meg Bostonba, sőt még az is lehet, hogy egy kicsit Mexikóba is. Ezekhez a tervekhez nagyvonalú anyagi felajánlásokat természetesen szívesen fogadok, forintban és dollárban egyaránt.. 
Sokakat érdeklő téma, hogy mi van a pasikkal, hát ezt szintén a Szindbád klipből vett idézettel tudom legjobabn kifejezni: "Ugyan kérem, engem nem érdekelnek a férfiak. Egyetlen valamire való sincs köztük" :O)

Hirtelen ötlettől vezérelve jelentkeztem egy nyelvvizsgára. Április 24. Felsőfok. Olyan 80% körül kellene teljesíteni.
Ha nem maradok itt, akkor otthon fogok angolt tanítani.. Remélem.
Na de amíg én a TOEFL Preparation Book társaságában töltöm az estéimet, a többiek nem unatkoztak, hanem csináltak egy videóklippet. Szeretettel ajánlom minden kedves egybegyűltnek :D
TESSÉK MULATNI! ;)

Ttkintve, hogy a legnagyobb érdeklődés még mindig az autótöréseimet övezi, íme a fotók. A 630 dolláros mutatvány a lökhárítóval:

És a 225-ös a hátsó szélvédővel:

Nagyon-nagyon ott tartunk, hogy mindjárt megyek haza. Kábé 100 nap maradt. Már megvan az utódom is. Kemény!
Tegnap kaptam egy levelet az ügynökségtől, hogy maradthatok ám még egy évig. Ha akarok. Másik család, újabb kalandok. Elgondolkodtam. Pláne hogy otthonról csak Orbán Viktor március 15-ei beszéde hallatszik el ide. Kabaré az az orszáég. Annyira arra meg nem vágyom. Mármint, hogy hazamenjek szarban tapicskolni. Ha lenne bármennyi komment is az oldalon, mondanám, hogy adjatok tanácsot.. ;)
Amúgy minden rendben, elkezdtem magam igazán jól érezni itt. Emberek, bulik, pörgés, suli. Bár sajnos 3 jó barátom már elköltözött és még egy el fog hamarosan, de jönnek az új emberek, az új haverok, az új élmények. Próbálom így felfogni. Elengedésből úgyis fejlesztenem kell magam.. Nyilván ezért adta fel az élet ezt a leckét nekem.
Képeket nem kaptok, mert a blog.hu egy szar és azonnal lefagy, amint képet illesztek be. így szállt el az utóbbi bejegyzésem is. :S Amúgy meg a facebook-on annyi van, hogy valójában a shit tons of pictures kifejezés illik rá..

Amíg az autóüvegező műhelyben várok a Toyota hátsó ablakának cseréjére, legalább van időm írni egy kicsit. Ez a 300 dolláron vásárolt szabadidőm. Hát igen, már megint tolattam. Pedig a múlt héten volt egy életmentő manőverem csúszós úton három gyerekkel és ehhez képest egy egyszerű parkolóból kitolatáskor történik meg a baj. De sorsszerű volt, nagyon is. Az egész olyan filmszerűen történt. Bár mostanában egész sok minden filmszerű az életemben..

Páldául a szombat estém. Röviden összefoglalva, egy kellemes kis estét terveztünk négyesben, Marika, Steven, Babacar (a senegáli, ergo fekete és muszlim, emellett nős haverunk) meg én. A terv az volt, hogy elmegyünk táncolunk, jó lesz. Ez lett volna ezzel a csapattal a csütörtöki magyar vacsora és jakuzzi party, illetve a pénteki filmezés-sörözés záró akkordja. Aztán a szombatból az lett, hogy Babacar tanult a Michigan tesztre, Steven és Marika inkább kettesben tévézett, engem meg elhívott egy legény randevúra. /Nem volt nála Németh Attila, de ezt azt hiszem kevesen értik./ Mindenesetre hajnali egykor találkoztunk – van-e ennál megfelelőbb időpont egy első randira? Persze elmentem vele, innen is látszik, milyen nyitott, már-már majdnem liberális vagyok: feketékkel iszogatok Bacardi kólákat egy bárban. Nem akármi!

Kedves volt tőle, hogy amikor megmondtam, hogy rasszista vagyok, akkor sem riadt vissza :O) Ez amúgy kicsit Nórás, kicsit Epis fordulat volt tőlem. /Avagy: Nem kísérsz te engem sehova!/ A lényeg, hogy semmi extra nem volt, hajnali háromkor már otthon is voltam. És mit csinál az ember, amikor hajnali háromkor hazaér? Hát persze hogy bekapcsolja a laptopját és csevegni kezd :) Én se tettem másként. A lényeg, hogy felbukkant a múltból a szépszemű arabom és mondta, hogy most azonnal menjek át inni. Én meg átmentem, mivel se a szeszre se a szép szemű arabokra nem tudok nemet mondani. My bad. Mindezt hajnali ötkör. Azaz odaérni már csak hatra sikerült, mert ha már, akkor kivittem a Marcsit (előző elötti au-pair) a repérre, aki épp akkor repült vissza Floridába. Közben azonban (hajnali ötkor) az is kiderült, hogy nekem reggel dolgoznom kell. Szóval hazamentem reggel nyolcra, dolgoztam délig és mindenzt úgy, hogy egy szemhunyásnyit sem aludtam. Kettőkor Marika keltett, hogy menjek át segitsek kipucolni a jakuzzit. A pénteki móka alkalmával ugyanis, egy kisebb medenceharc után egy pohár gyümölccsel teli Sangria landolt a forró vízben. Meg aztán mégegy.. Szóval vasárnap délután én a partról tésztaszűrővel, Marika a jakuzziban ülve teaszűrővel halászgatta a főtt narancs és banán darabokat, elhullajtott fanszőröket, kiázott tyúkszemeket stb :D

Több panaszt is kaptam, amiért elhanyagoltam a blogot - mindenkitől elnézést kérek. Azaz attól az öt embertől,a ki kitartóan visszalátogat :D
A nem blogolás egyébként a 22-es csapdájához köthető, ugyanis minél több dolog történik, annál kevesebb időm van leírni. Na de most belevágok és gyorsan elmondom az elmúlt hónapot! Befejeztem egy újabb 10 hetes iskolai időszakot: hurrá-hurrá! Azaz csak hur-hur, mert még egy leadandóm lóg a levegőben, de meglesz az is nemsokára.
Aztán mi volt még? Gyerekek, munka, ilyesmik. Meg hirten jött ötlettől vezérelt new yorki hétvége Stevennel. Steven egy amerikai srác, aki most kapott egy állást a nagyvárosban és elmentünk vele albérletet nézni. Jó móka volt. Még mielőtt bárki nagy következtetéseket vonna le, nem, nincs köztünk semmi. És nem is volt. Ja és nem is lesz. ;)
Pasi fronton amúgy érdekes a helyzet. Vannak pasik, vannak egész jóképű pasik, vannak akik még akarnak is valamit. Színpompás a paletta, ha értitek mire gondolok :O)
Bár sajnos amióta ilyen különösen vonzó vagyok nem csak a pasikat vonzom, hanem a bajt is :S De erről majd egy másik blogbejegyzésben..
 

kép

Nagyon aktuális már egy új blogbejegyzés, érzem én is. Kicsi türelmet még kérek mindenkitől.

Addig kép (Seth, Joo Won és Marika):

Meg zene - mert itten ám ilyenekre bulizunk.. Bár ezt magam is nehezen hiszem el!:

Az eredeti:

 És ahogy Peti tolja: